Helyi Akciócsoport
Magyarország az uniós csatlakozást követően, a LEADER+ időszakában kapcsolódott a LEADER program megvalósításához.
Térségünk a 2007-13-as időszakban kapta meg a Helyi Akciócsoport (HACS) címet a 39 településre kiterjedő területen.
A LEADER történet dióhéjban
LEADER I (1991-1994)
Az első LEADER program 217 helyi akciócsoportot aktivizált, akik saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshelyeinek és szolgáltatásainak bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre.
LEADER II (1995-1999)
A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II-re az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét, 1,7 milliárd eurót juttattak. Céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció, illetve a helyi emberek, közösségek aktivizálása és képzése annak érdekében, hogy azok mindinkább bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1998-ra 850 helyi akciócsoport és 59 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Európai Unión belül.
LEADER+ (2000-2006)
A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítésének alakításához és teszteléséhez, így járulva hozzá az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálásához, kiegészítéséhez, megerősítéséhez. Újabb egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széles körû, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhetővé vált. Teljes költségvetése közel 2,5 milliárd eurót tett ki, három fő célterületét pedig a következők alkották:
- horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegû integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére,
- vidéki térségek közötti együttmûködések fejlesztése országon belül és határokon túl,
- a szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése.
LEADER (2007-2013)
Hogy a mezőgazdasági tevékenységtől független vidékfejlesztés egyre fontosabb eleme a Közös Agrárpolitikának, mi sem mutatja jobban, mint a LEADER forrásainak növekedése. A 27 tagállam immár 13,78 milliárd eurót juttathat a helyi akciócsoportoknak, hogy saját belátásuk szerint de természetesen elfogadott stratégiájuk mentén dönthessenek a források felhasználásáról, és az nem kevésbé fontos, hogy minden nemzeti vidékfejlesztési programban helyet kellett biztosítani a négyes tengelynek, azaz a LEADER programnak.
LEADER (2014-2022)
Összegzésképpen a Vidékfejlesztési Program megvalósítása 2022. december 31-ig terjedő szakaszának eredménye, hogy az ország teljes vidéki térségét lefedően megalakultak a helyi partnerségek, megtervezték a helyi fejlesztési stratégiáikat és megjelentettek több mint 600 helyi felhívást. konkrét fejlesztések megvalósítására a vizsgált időszakban nem került sor. A hazai LEADER intézkedés az alábbi négy alintézkedésből állt:
- 19.1. alintézkedés: a helyi partnerségek felkészülése, a HFS tervezése;
- 19.2. alintézkedés: jó minőségű helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása – helyi szintű pályáztatás;
- 19.3. alintézkedés: a térségek közötti és nemzetközi együttműködések kialakítása és az együttműködés keretében közös projektek megvalósítása;
- 19.4. alintézkedés: a HACS-ok társadalom- és gazdaságszervező, mobilizáló tevékenységének és a működésük költségeinek fedezése
A LEADER Program hazai megvalósulásának szervezeti háttere
Az európai trendek azt mutatják, hogy lényegében minden tagállam „LEADER országgá” vált, hiszen a vidékre az összes Európai Unióból érkezõ források kis 47 százaléka kerül, azaz nem engedhette meg magának egy tagállam sem, hogy bármely vidéki térségét, közösségét kizárja ezen források által biztosítható helyi kezdeményezések megvalósításából. Gyõr-Moson-Sopron megyében is lefedésre került a helyi akciócsoportok tervezési területei által a teljes vidéki térség. A megyében négy helyi akciócsoport működik 2008 óta.
Minden helyi akciócsoport legfőbb szerve a teljes partnerséget integráló közgyűlés. A közgyűlés 5 évre választja döntéshozó testületét, az elnökséget.
Az Egyesület vezetősége
Elnökségi tagok listájának letöltése
Az elnökség 12 tagú, az elnökség tagjai képviselik az egyes mikrotérségeket, a vállalkozói, civil érdekeket. Megválasztásukkor érvényesül a három szektor (köz, civil, üzleti) arányos és kiegyensúlyozott képviselete.
2023. májusában új elnök és alelnök került megválasztásra: Hajtó Péter, Iván község polgármestere vette át az elnöki pozíciót és Bognár Zoltán Fertőd Város polgármestere az alelnökit. Az újonnan választott elnökségben helyett kapott az újonnan megalakult Vidék Minősége Védjegy Egyesület képviselője, Som Brigitta is.
Az elnökség feladat- és hatáskörébe tartozik:
- az egyesület tevékenységének irányítása;
- a közgyűlés ülésének előkészítése;
- az egyesület által megkötésre kerülő szerződések jóváhagyása;
- az éves beszámoló elkészítése;
- a tag felvétele, kizárása és törlése;
- a közgyűlés által hatáskörébe utalt egyéb ügyek intézése.
Az elnökség dönt két közgyűlés közötti időszak között az egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe vagy más személy, egység hatáskörébe utal, de különösen:
- dönt a helyi vidékfejlesztési stratégia/terv végrehajtása során felmerülő delegált feladat ellátásával összefüggő, munkaszervezet vezető által összeállított kérelem elfogadásáról, esetleges visszautalásáról;
- dönt az elnök által felterjesztett támogatási rangsor(ok) alapján a forrás(ok) allokációjáról;
- utasítja az elnököt a forrásallokáció során feltárt eljárási hibák javítására.
A Felügyelő Bizottság 3 taggal működik, vezetője Papp Gyula, Sarród Község polgármestere. A bizottság fő feladata az egyesület pénzügyi kereteinek, költségvetésének felügyelete, a likviditás megőrzése.
A Helyi Bíráló Bizottság 12 taggal és 3 póttaggal működő szervezet.
A Minisztérium által jóváhagyott Helyi Fejlesztési Stratégiában a LEADER Helyi Akciócsoportok olyan fejlesztési célokat határoztak meg, amelyeket részben pályázati kiírások keretében (helyi felhívások) valósítanak meg. A felhívások előkészítése, értékelési szempontrendszerük meghatározása, a pályázatok támogathatóságáról való döntés meghozatala az Alpokalja-Fertő táj HACS által létrehozott Helyi Bíráló Bizottság (HBB) feladata, amely a mindenkori elnökség, póttagokkal bővített testülete.
Az Egyesület munkaszervezete
Egyesületünk munkaszervezete a fertőszéplaki Széchényi kastélyban üzemel, saját beruházás keretében kialakított irodájában a minőségi szakmai munka ellátásához szükséges humán erőforrás biztosításával. Az alábbi szervezeti ábra szerint látjuk el az egyesületi általános, térségmenedzsment és pályázati menedzsment feladatköreinket:
